Az 1996-2000 közötti ásatásaink során egy késő bronzkori, egy szarmata, egy Árpád-kori falu részleteit és egy 10-11. századi temetőt találtunk. A temetőből 215 sírt tártunk fel.A sírmezőt feltehetően árok határolta, északi oldalról pedig lókoponya védte. A feltárás folyamán több, változatos formájú sírgödör, közte szokatlanul nagy számú padmalyos sír került felszínre. Ismertté vált néhány cölöpszerkezetes temetkezés […]
1951-1952-ben a halomi hegyen homokbányászás következtében egy honfoglalás kori temető 8 sírja került elő. A temető igen gazdag volt, a középosztály temetkezett ide. A sírokban nyugvók többsége turanid embertani jegyeket viselt. Elképzelhető, hogy a fejedelmi udvarhely sírmezője volt. Feltűnően sok a lovassír, ugyanis hat sírban biztosan voltak lócsontok. A 3. sír övgarnitúrája és a csont […]
Az 51-es út korrekciójának keretében Harta-Gátőrház lelőhelyen a 2002. októberétől 2003. novemberéig tartó leletmentés során több szakaszban összesen 22000 m2 terület került feltárásra.Négy korszakban alakult ki kisebb-nagyobb település az enyhén kiemelkedő dombháton: a neolitikumban, a római korban (szarmaták), az Árpád-korban és az újkorban. Az ásatáson összesen 1004 db objektum került elő, ebből 640 db cölöplyuk. […]
Hartától 1 kilométerre, a Nagykékes felé vezető műút keleti oldalán, a Freifelt nevű határrészben kezdte el a helyi önkormányzat 2002 májusában azt a nagyméretű földmunkát, melynek keretében egy 20 hektáros területet rendeztek.A tereprendezés kezdetétől felügyeltük a helyszínt. A földgépek haladásával párhuzamosan elvégeztük a terület megelőző régészeti feltárását. A területet három párhuzamos hát szelte át kelet–nyugati […]
A Duna alacsony vízállása miatt felszínre került Dunapataj-Felsőzátony területén egy bödönhajó, melyet Lakatos Lóránt nyaralótulajdonos 2003. augusztus 18-án kiásott az iszapból. A kibontás után értesítette a Viski Károly Múzeumot a leletről. A helyszíni szemlén a bolygatás és a lelőhelyet néhány méterre megközelítő kavicskitermelés miatt úgy döntöttünk, hogy kiemeljük a hajótestet (2003. augusztus 19.). Az ideiglenesen […]
A kalocsai Belvárosi Iskola Sportcsarnokának építését megelőzően, 2003. 06. 26 — 2003. 08. 13. között szerveztük a megelőző régészeti feltárást. A tervezett tornaterem alapterületének kb. felén, 190 m2-es területen folyt a kutatás. Összesen 36 objektumot bontottunk ki: 3 kelta gödröt, 22 kora Árpád-kori sírt, 1 késő Árpád-kori épületet, 3 késő Árpád-kori gödröt, 1 későközépkori kőfal […]
A régészeti gyűjtemény darabszáma nem nagy, hiszen a kalocsai múzeumnak hét évtizeden keresztül nem volt régész múzeológusa. A gimnázium történeti szertárából átkerült néhány tárgy mellett értékes darabok kerültek a múzeumba Homokmégy-Halom avar- és honfoglalás-kori temetőjéből. Ezek között található egy rovásírásos csontlemez. A Kalocsai Sárköz földrajzi adottsága, hogy nem tartozott sem a Dunántúlhoz, sem az Alföldhöz, […]
Az elmúlt hatvan év írásai mind azt sugallták, hogy a kalocsai népművészetet csak a gazdagon hímzett ruhadarabok képviselik. A téves megítélést valószínűleg az okozta, hogy az eddigi kutatók az egyes ruhadarabokat vizsgálták, s e metodikából adódóan óhatatlanul a hímzett ruhaféleségek kerültek előtérbe. Az egyes korosztályok, korcsoportok, társadalmi rétegek egész öltözeteit vizsgálva — különböző hétköznapi és […]
A XIX. század közepén kizárólag fehér pamukkal lyukmintát varrtak (hímeztek), amelyet singlölésnek neveztek. A motívumok eleinte teljesen megegyeztek Szeidler Ferenc előnyondájának ütőfáival. Az indiai és a görög palmetta, majd a barokk naturalisztikus növénykultusza, a szőlő és borostyán, valamint a rózsa fedezhetők fel a kalocsai motívumokban. A kalocsaiak színesen gazdag képzeletvilága nevezte el az indiai palmettát […]
A pingálást (falfestés) először Simonyi Jenő írta le 1882-ben: „A szoba oldalai mindig hófehérek, a mestergerenda és a padlás sárgára vagy világos vörösre vagy kékre van festve. […] A szoba falain fölül egy tarkára festett szalag fut körül. E tarka szalag mindig többszínű csíkokkal van szegélyezve. Legáltalánosabb, hogy a széles szalag alapszíne kék, az alatta […]
A komáromi asztalosok festett ládái nem voltak ismeretlenek a kalocsaiak előtt, az asztalosok előállította bútorok mégiscsak a XIX. század elejétől kezdtek rohamosan terjedni. A kalocsai asztalos céh alapszabályát 1819-ben hagyta jóvá I. Ferenc császár. A komáromi gyökerekből kifejlődött kalocsai bútorfestő központ első datált darabja 1840-ből ismeretes. A sötétkék alapra duflapiros (cinóbervörös), sárga, fehér, zöld virágokat, […]
Nagyon régi múltra tekinthet vissza a fafaragás, mely a XX. század elejére elveszítette jelentőségét. A XVIII. századi, keményfából faragott szekrényeket (láda) kizárólag geometrikus motívumokkal díszítették. A XIX. század közepéről ismeretesek az első faragott növényi ornamentikák, főleg gazdasági és háztartási eszközökről: szőlőprés, kapufélfa, útszéli kereszt, járom, ostor, hombár, borotvatartó, mángorló, mosófa, kendertörő, tiloló, motolla. A fafaragás archaikusan […]